Hadak útja

Shiro megint eléggé megijedt. Gyorsan felpattant és indult volna tovább de megbotlott valamiben és így arcra esett.

-Nyugszik mind a kettő!*arra jönnek valami katona szerűségek és Gérard láthatatlanná tette magukat*-Gérard-Most kuss....
*A katonák semmit nem látván tovább álnak onnan és elmennek onnan*
-Faszom kivan...Óh bocsi.....nem kéne így beszélnem hölgyek előtt..-Gérard *már nem láthatatlanok*

Shiro bólintott majd törökülésben leült a földre.
~De nekem akkor is bűzlik valami!~ gondolta és szokása szerint morogni kezdett

-Én Gérard vagyok!-Gérard picit nevet-Ez a hely pedig magában tartja az őrületet ha nem látnátok!-Gérard mutatja a sivár tájat a lánynak

-Na jó ez nekem sok! Amíg nem tettem be ide a lábam senki se támadott meg! Vagy.. amíg nem találkoztam veletek! Mégis ki a fenék vagytok ti? -mondta Shiro nyugalmat erőltetve magára

-Ez egy olyan környék hogy simán meg ölhetnek minket...*nyel egy nagyot*~....vagy legalábbis engem tuti meg akarnak~Gérard ot közben hátulról meg akarta támadni valami és azt megint megölte úgy hogy hátra sem fordult és a bot hozzá sem ért egyszerűn el porladt amikor hozzá akart Gérardhoz érni

Shiro eléggé megijedt amikor Gérard felkiáltott és próbálta nem mutatni.
-Mégis miért akarnak minden áron megölni minket? -suttogta felháborodottan

*Arra jön egy nagyon fura alak ilyen kicsit gnóm jellegű*
-ÁLJ!-Gérard*a legyezős bottal a kezében védekező pózba áll úgy hogy a lányokat ne tudja támadni*
*A fura alak neki támad Gérardnak amivel nem járt jól mert Gérard a legyezős bot fa végével ketté hasította egy csapással* *Gérard picit nevet*

-Én biztos nem fogok... nemrég keltem fel... -szólt Shiro

-Akkor most aludni kéne?-Gérard néz kedvesen Alice-re és Shiro-ra